Hú. Váó. El sem hiszem, hogy vége.
Szóval egy hónapja vágtunk bele a minimalism game-be, ami igazából egy kihívás. 30 napon keresztül különzöző dolgoktól kell megszabadulni (kidobni, eladni, adományozni) a lakáson belül, az első nap egy dologtól, második napon kettőtől, harmadikon háromtól, így tovább.
Úgy indultunk neki, hogy mindketten csináljuk Marcival, nem dolgozunk közösen, de aztán ez pár nap alatt kudarcba fulladt, így inkább összeálltunk (egysében az erő ). Azért ez így is rengeteg dolog, több mint 400, sőt..(azt hiszem 465) , ha ezt beszorozzuk kettővel több, mint 900 darabtól kellett volna megválnunk, egy időben, ami azért tényleg nagyon nagyon sok, de aztán lehet, hogy ez csak kifogás 🙂
A lényeg, hogy végül együtt csináltuk végig ezt az egy hónapot, bár nem titok, sokszor én gyűjtöttem össze az ő adagját is (fele-fele arányban próbáltuk csinálni a napokat), nekem valahogy több volt a lelkesedésem, jobban zavart az itthoni káosz és felesleges dolgok helyfoglalása, illetve sokkal könnyebben engedek el tárgyakat, mint Ő . Na de nem is ez a lényeg.
Hogy sikerült?
Irtó jól !
A játék szerint minden nap éjfélig kell megválni az adott dolgoktól, de ebben mi csaltunk. Én bőszen gyűjtögettem külön rekeszekben, táskákban, zsákokban az elajándékozni valót, olyat, amit a szüleimhez szeretnénk levinni, olyat amiket adománynak szánunk, és egy darabig magukat a kukába kerülőket is, hogy majd milyen jó lesz egy fotón látni mindet, aztán persze pár nap után beláttam, hogy ez kb kivitelezhetetlen, ugyanis nem tudom, hogy fértek el ezek a dolgok a polcon, szekrényben, stb, de a nappalink kezdett egy raktárhoz hasonlítani a feliratozott szatyroktól. Úgyhogy ezt a fotós dolgot elengedtem, az elején csináltam pár képet a napi összegyűjtött szettről, de nem sokat.
Amit kidobásra ítéltem meg, azokat egyből kidobtam, hogy mégcsak véletlen se jusson eszembe meggondolni magam. A szüleimhez is vittünk le sok dolgot, például karácsonykor, ezek sem foglalták már a helyet, illetve még karácsony előtt egy hatamas zsák ruhát a charity shopba. De ezeket persze nem mindennap éjfél előtt, valamit két héttel az adott nap után sikerült eltüntetni.
Karácsony után jött a második csalásunk a játékban, ugyanis elfelejtettük a nem itthon töltött napokra előre kiválogatni a dolgokat, így mikor hazaértünk jó pár nappal elvoltunk csúszva, volt hogy el is felejtettük, mibe vágtuk a fejszénk, így úgy döntöttünk, inkább kiszámoljuk, mennyi dologtól kell még megválni, és egybe begyűjtjük őket. (Szerencsére előtte én mindent jegyzeteltem, hogy miket dobtam ki, miből mennyit, így le tudtuk ellenőrizni magunkat, bár nagyon nem kellett, mert karácsonyig még tartottuk a napi szintet 🙂 )
Nos ezt nem ajánlom senkinek, főleg olyanoknak nem, akik ragaszkodnak a tárgyaikhoz, ugyanis így egybe összegyűjteni -akkor még- több mint 300 darabot..hú, nem volt könnyű, napi szintre lebontva sokkal kevésbé lehet észrevenni, hogy valójában mennyi felesleges hülyeségtől is szabadul meg az ember.. valószínű nem véletlenül találták így ki a játék hiavatalos szabályait 🙂 Már ha van ilyen, mert mi ott szegtük meg, ahol csak lehetett, mégis úgy érzem, hogy nagyon sikeres volt ez az egész 🙂
Egyébként akkor sincs semmi gond, ha valaki nem tudja végig csinálni a 30 napot, az is szuper, ha csak 3 napig csinálod, vagy 26-ig, teljesen mindegy.
Nálunk hihetetlen sok szemét került elő, amikről nem is tudtam, hogy vannak. Mi a francnak őrizgettem évekig parfümösdobozt, ezerfelé szakadt csomagolópapírt- csak mert szép a színe- , stb? De tényleg, minek??
A minimalism game-hez sokféle segítség van, alul a képeknél láthattok ilyen tematika szerű bontásokat, melyik napokon miket érdemes átnézni, mik közül tudtok válogatni, de mi ezeket sem követtük, viszont ha másodjára belevágok/belevágunk, biztos, hogy aszerint fogom csinálni, szerintem nagyon megkönnyítheti a napi feladatot 🙂
Na de nézzük akkor , mi miktől váltunk meg :
– szemét : ebből hihetetlen sok volt, de tényleg, nagyon rémisztő, mennyi helyet foglaltak. Pár példa: parfümös doboz, szép csomagolópapírok, amiket én bontogattam, ergo már semmire sem lehetett őket használni, ezer éves telefonok dobozai, eltört dolgok, amiket 10 éve: ‘majd megragasztom’, anyag maradékok :’ az a fél centis virágos anyag még tuti jó lesz valamire ‘ –> NEM, SEMMIRE, lyukas zoknik, amiket nincs szívem kidobni, mert olyan cuki pöttyös.
– ruhák : ez volt a másik témakör, amiből rengetegtől szabadultunk meg : kb 50 darab ruhát adtunk le a charity ponton (itt ilyenekre kell gondolni: áh, még nem vettem fel de majd egyszer tuti felfogom, majd ha lefogyok/majd ha visszahízok) , 29 darabot tettem félre egy barátnőmnek, és kb 20 darabot a szüleimhez. (ezek olyanok, amiket még használunk,viszont télen nem kell fürdőruha, tavaszi kabátka, stb) , 35 pár zoknitól váltam meg, ami a zoknifüggőségem miatt, iszonyú nehéz volt (van amit adománynak adtunk, van amit kidobtam)
– kozmetikai cuccok: nincs mit ragozni rajta, mindent amit nem használtam, bontatlan volt és nem natúrkozmetikum, azt tovább adtam, minden, ami bontott volt de egy éve használtam először és utoljára/lejárt/nem volt jó a bőrömnek de olyan szép a csomgolása azt kidobtam. (+ visszavittem 10 db műanyag tégelyt a Lush-ba)
– elektronikai kütyük: ezekért általában Marci volt a felelős, sok minden még itthon van összekészítve, hogy elvigye őket az irodába/raktárba, ami mostanra vált elérhetővé ( Neki nagyon sok olyan munkaeszköze van, amit itthon sosem használ, kidobni nyilván nem lehet, viszont eddig nem volt hol tárolni ezeket)
– hatalmas dolgok: ezek szintén az előző kategóriában említett iroda/raktár részlegre kerülnek, pl Marci hangszerei, 2 gurulós irodai szék, íróasztal, stb
– ezernyi csetresz: post-it-ek halmaza, gombostű, gemkapocs, hajgumi, stb, stb, stb. Tipikusan azok a dolgok, amiknek az ember nem is tud helyet találni, csak kinevez egy dobozt/polcot/valamit ilyen bizbasztárolónak. (bocsi, de tényleg)
– konyhai dolgok: teák, amikről tudjuk, hogy sosem fogjuk meginni őket(adomány), dobozok, amiknek nincs tetejük, vagy fordítva :D, evőpálcikák, amiket az évek alatt sosem használtunk, minden tartós élelmiszer ami lejárt, stb.
Talán ezek azok a “témakörök”, amikből a legtöbb dologtól megváltunk, de persze a felsorolás végtelen.
Következtetés:
Ez az egész játék szerintem arra a legjobb, hogy szuper jól érezd magad, még akkor is, ha sokszor nincs látszata annak, mennyi mindentől megváltál. Nagyon jó érzés az, mikor egy zsák ruhát elviszel adománynak, vagy csak a ‘mindentbele’ tárolódból kidobsz egy gombostűt. Olyan mintha az ember tenne valamit azért, hogy minél kevesebb felesleges dolog foglalja a helyet az otthonában, életében, és az a szuper, hogy tényleg teszünk is !
Én tuti, hogy ennek az egésznek még nagyon sokszor neki fogok állni, a következő körben biztos, hogy a szabályokat jobban betartva (na jó, az -éjfélig tüntesd el- biztos nem fog menni ).
(Itt alul találtok pár fotót, ezeket a “szetteket” még akkor fotóztam, mikor pár napig itthon voltak az összegyűjtött dolgok, tényleg bocsi, hogy nincs minden napról külön fotó, de legközelebb ha tényleg napi szinten végezzük a kihívást, akkor majd sokkal, sokkal egyszerűbb lesz lefotózni mindent 🙂 )
Ti kipróbáltátok már?
Szép napot Nektek,
Zsófi
